Kisvasúttal a terrorizmus ellen
Szinopszis: Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter közlekedési salátatörvényt készített. Egy része különböző hajózási újraszabályozásokat és útépítések specifikációit tartalmazta, de a technikai igényű paragrafusok közé fundamentális, és nem örömteli változások keveredtek. A bűn- és terrorcselekmények megelőzése érdekében a közforgalmú vasúti járművek biztonságos közlekedésével összefüggő műszaki adatok titkosíthatóak lesznek. Ugyancsak újdonság, hogy az eddigi, hatósági döntéssel történő kisajátítás helyében a törvény rendeleti úton engedélyezi közlekedési infrastruktúra-beruházásoknál egy legfeljebb 200 m széles sáv kisajátítását. A változtatás lényege, hogy ezután bíróságon nem lehet a kisajátítást megtámadni, így a lakosság tiltakozása lesöpörhető. Változik a kisajátítás során a kárpótlás mértékét megállapító szakértő munkája is: a jövőben csak a kisajátítás elrendelője lesz az ügyfele, így a folyamatba az érintett tulajdonosakat nem kell bevonnia.
Az én véleményem: Nem gondoltam, hogy a blog történetében ilyen korán le kell írnom a terrorizmus szót. Cuki kisvasutakról gondoltam írni, ehhez képest terrorveszély által fenyegetett kisvasutak törnek az előtérbe.
A Megyeri-híd átadása óta nem bővült a fővárosi körgyűrű
Az a veszélye ezeknek a törvénycikkeknek, hogy elsőre akár értelmesnek is tűnhetnek. Hiszen persze, ha meg tudunk előzni egy vonat elleni támadást azzal, hogy kicsit nagyobb biztonsággal kezelünk némely műszaki adatokat, akkor tegyük ezt! Sok mendomondát hallunk a lakosság által hátráltatott infrastruktúra-beruházásról, ami különösen akkor dühítő, ha nem lehet más útvonalon megoldani, hát erősítsük egy kicsit a hatóságok eszköztárát! Akkor lennének azonban jók ezek az új szabályok, ha megbízhatnánk a kormányban, hogy valóban arra fogja új hatalmát használni, amire való, és ezáltal valóban az ország lakosságának lesz jobb. Ehelyett viszont azt kell gyanítanunk, hogy a kormányzati mutyikelkúrások leplezésére szeretnék használni. Ezt pedig, ha népszavazni kell, nem népszavaznánk meg. (A cikk alján mikrodemokráciánk részeként lehetőséget nyújtok a szavazásra.)
Milyen műszaki adatokra lehet egy terroristának szüksége egy jó kis terrorcselekményhez? Nyomvonal például hasznos, egy géppisztolyos vagy bombás merénylethez alkalmas helyszínt kell találni. A műholdképek mindenki számára elérhetőek. Az is fontos, hogy hol utaznak a legtöbben. Szerintem az Alsóbarbasztrenyinkovai Erdei Vasút C50-es mozdonyból és egy húsz személyes kocsiból álló vonata nem a tökéletes célpont, ennél a hármas metró, egy InterCity vonat vagy a Duna-parti villamos a háttérben a Parlamenttel sokkal alkalmasabb.
Nem tipikus terrorista-célpont a Nagybörzsönyi Erdei Vasút vonata. Legnagyobb hídja láttán Matuska Szilveszter is elveszítené az ihletét.
A MÁV és a BKK műholdas járműkövető rendszere (Vonatinfó/Futár) már logikusabb információforrás lehetne, ha egy terrorista egy adott járművet célozna. De nekik igaziból bármely arra járó villamoskocsi, bármely személyszállító vonat jó lehet, ezeket pedig találomra vagy a menetrend segítségével is kiválaszthatják, még ennyi késés mellett is jó esélyekkel. A menetrendet csak nem lehet titkosítani (bár a hárombetűsök munkája titkos menetrenddel nyílván jóval egyszerűbb lenne), a műholdas követést fölszámolni pedig nem érdemes: igaziból nem adhat olyan információt az elkövetőknek, ami megérne annyit, hogy az utastájékoztatást visszaszáműzzük a XIX. századba.
Egyes speciális merénylet vagy más bűncselekmény-fajtákhoz hasznos lehet az állomások, biztosító-berendezések vagy a járművek alaposabb ismerete. Ha nem tudnak robbanóanyaghoz hozzájutni, akkor a szabotázs, egy szándékos baleset-okozás is szóbajöhet mint terrorelkövetési mód. Ezek viszont jórészt már jó rég óta publikusak, viszonylag lassan változnak, így a mostani titkosítás a már megjelent könyvek, végtelen számú fórum-poszt eltörlésére nem alkalmas.
A MÁV-START zászlóshajója, egy nemzetközi railjet-vonat látványos és világszerte nagy visszhangot keltő célpont lehetne. Minden műszaki adat nélkül, akár távirányítással is fölrobbantható egy 160 km/h-val járt ívben a pálya közvetlenül előtte vagy alatta.
Mit tud mégis eltitkolni tehát az üzemeltető? Csupa olyan dolgot, ami a választópolgár, vagy csak az életéért aggódó polgár számára lényeges. Ha a BKV készít egy jelentést a BKK-nak a hármas metró egy vonatának kritikus alvázállapotáról, arról egy újságíró tudomást szerezhet szivárogtatókon keresztül, de a dokumentumhoz nem feltétlenül jut hozzá. Tudva a dokumentumról azonban közérdekű adatigényléssel fordulhat a céghez, amit eddig elvileg nem volt módja visszautasítani (ezért általában egyszerűen csak nem válaszoltak, bírósághoz pedig kevesen fordulnak ilyen miatt). Most majd lesz törvényes indok, és bátran alkalmazhatják az elutasítást.
A kisajátítési változtatások sokkal egyértelműbbek, hiszen jelenleg az egyetlen olyan beruházás, ami a mi érdekünket szolgálná, és szükséges hozzá egy ilyen változtatás, az az M0 észak-nyugati szektorának megépítése, az azonban jelenleg más okokból is várólistára került, így a közeljövőben ennek a törvényi változásnak nem lesz haszonélvezője semmilyen állami beruházás. Hacsak nem Felcsúton bővül egy kicsit a kisvasút...
A kormányzati szalonkocsit is tartalmazó szerelvény Alcsútdobozi Arborétum állomáson várakozik az indulásra.
Van a titkosításos paragrafusnak egy további érdekes eleme, ez pedig, hogy az a "közforgalmú" vasutakra érvényes, ilyen pedig Magyarországon csak a MÁV és a GYSEV pályahálózata. Még a BHÉV Zrt. vonalai is korlátozott közforgalmúak jelenleg, a különböző erdei vasutak pedig nem közforgalmúak. Egyedül a Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút, illetve a kecskeméti és nyíregyházi MÁV kisvasutak lehetnének közforgalmúak, de ezeket is kivették ebből a körből. Ha viszont a jogszabály célja a felcsúti pénzköltések elleplezése, akkor ez azt jelenti, hogy Bicske és Etyek, illetve akár Bicske és Felcsút között is közforgalmú vasútként képzelik el az üzemeltetést, ez pedig komoly teher ránk, adófizetőkre nézve: ez esetben ugyanis nem csak az építés valósul meg a mi közvetlen adóforintjainkból (EU támogatás és önrész képében), de az üzemeltetés is. Jelenleg a Puskás Akadémia TAO-pénzekből üzemelteti a kisvasutat, a jövőben ez akár a MÁV kötelezettsége is lehet. Így pedig egy esetleges kormányváltáskor is a következő kormányé marad az üzemeltetés terhe, hiszen bizonyos ideig a vasút leállítása esetén bizonyosan vissza kellene fizetni a támogatási összeget. Ilyen módon tulajdonképpen a Vál-völgyi Kisvasút túlélése biztosítva van.
A törvénymódosítással kapcsolatban kerestem a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium sajtóosztályát, de a megjelölt határidőig nem kívántak nyilatkozni.
