Alsó-Ausztriában járunk, a Semmering-hágó, illetve az oda vezető vasútvonal tövénél, Payerbach faluban. A falu hangulatát a völgy mélyén zubogó Schwarza folyó, illetve a falu látképét magasan uraló, kétvágányú Schwarza-viadukt határozzák meg. Az állomásról a stájerországi Mürzzuschlagba, a Semmering déli rámpájának végére személyvonattal, Graz vagy Klagenfurt felé Railjet vonatokkal utazhatunk, az állomás nyugati sarkában azonban kisvasúti átrakó nyomai és egy szerény, 760 mm nyomközű, villamosított állomás (Payerbach Lokalbahnhof) bújik meg. Ez a nagyjából 5 km hosszú Höllentalbahn kiindulópontja.

A Schwarza mentén fekszik a gyógyülülőiről és a hegymászók (és ma már a via ferratázók) paradicsomának számító Raxalpe közelségéről neves Reichenau an der Rax. A párás völgyekben jelentős faállomány volt, amit a Neusiedler AG egy papírgyár létesítésével kívánt kiaknázni. A minisztériumi vasútépítési tervek a Rax lábához legközelebb eső Hirschwang faluba, ahol a papírgyárat is tervezték megépíteni, illetve reichenaui elágazással Prien községig normál nyomtávolságú, villamosított vonalat jelöltek. A vonal építéséhez egy anyagszállító kisvasutat létesítettek. Bár egy folyóvolgyben vagyunk, az Artzberg melletti szűkület miatt a kisvasút több helyen kénytelen oldalvölgyekbe betérni, ott patkó alakú kanyarokkal megfordulni, mivel így lehetett a legkevesebb (de így sem csekély) földmunkával megépíteni. A kész kisvasutat villamosították, és az addigra elkészült, Karintiából a mai Szlovéniába vezető Karawanken vasúti alagút építésénél használt, bányavasúti jellegű villanymozdonyokból hoztak három darabot az anyagvonatokhoz.

A normál nyomtávú vasút alépítménye szépen haladt, kifúrták és félig föl is falazták az Artzberg alatti alagutat, de az első világháború derékba törte az elképzeléseket. Ezért 1918-ban, jobb híján, koncessziót szerzett a vállalat, hogy áruit a kisvasúttal szállíthassa a Déli Vasút Payerbach-Reichenau állomására. 1926-ban bevezették a személyszállítást is, ennek apropóján magasabbra helyezték a felsővezetéket, két motor- és négy pótkocsit vásároltak a Grazer Waggonfabriktól, és így végleg megalakult a Lokal Bahn Payerbach - Hirschwang (L.B.P.-H.).

Mint a legtöbb kisvasút, a buszok, és később a teherautók megpecsételték a sorsát, a motorvonatok pótkocsiként a nem-villamosított Zillertalbahnra kerültek, a pálya lepusztult, de az ÖGLB egyesület átvette, hogy múzeumvasutat csináljon belőle. Nem sokáig jutottak vele, amikor az Ybbstalbahn hegyi szakaszát is meg kellett menteniük, és a durva alpesi környezetben vezető pálya prioritást élvezett, így végül közel harminc év tengődés után, 1998-ban indult el a máig is sikeres élő múzeumi tevékenység és 2003-ban gurulhatott újra saját erőből egy újjáépített, a Ziller völgyét is megjárt gráci motorkocsi.

A múzeumvasút a nyári szezon vasárnapjain közlekedik, ha valaki egyszer nyitott határokon át ellátogat, a napi első vonatpárt javaslom az utazáshoz: ez nem csak az egyedi élményt jelentő utazást foglalja magában (potom 5 EUR/főért), de egy látogatást is a hirschwangi kocsiszínben, ahol mindenféle kincseket és például egy működő, szíjhajtásos erőátvitelű, központi motorról működő kovács/lakatos műhelyt is meg lehet tekinteni, valamint Reichenau állomáson meg lehet nézni ahogy elindul és üzemel az eredeti, forgó áramátalakító is.

A vonal egyenfeszültséggel üzemel, de régen egy vízerőmű váltófeszültségét, ma pedig transzformátorral a központi energia elosztó hálózatot használják, és egy szinkronmotor és egy dinamó párosa állítja elő a megfelelő energiát a motorkocsik (és évi két hétvégén az eredeti, Guruló szerszámoskamra becenevű mozdonyok) számára. Tartalékként egy 50-es évekbeli szilícium egyenirányítós áramátalakító is rendelkezésre áll.

Ezúttal főleg három videóval mutatom be a vasútvonal jellegzetességeit:

A műhely, és az ott parkoló EI, a világ legöregebb üzemképes villanymozdonya 

 Az áramátalakító Reichenau an der Rax állomáson (a személyzet németül és angolul is szívesen mesél) 

A külső felvételeink a motorkocsikról és a mozdonyokról (hosszú, de sok látványos hely látható benne)

• Az összes képem a Höllentalbahnról