Vonatozzunk virtuálisan: Budapestről Marburgba

Ha Budapestről vonatos városlátogatásra indul a turista, legtöbbször Bécs, Pozsony, Kassa, esetleg Zágráb jut az eszébe. Ezek a városok (és szerintem a történelmi részeit tekintve kevésbé, a bulinegyedeket és gasztronómiáját tekintve inkább izgalmas Belgrád is) napokig leköthetik a turistákat, miközben Maribor a síszezonon kívül önmagában talán nem. Viszont az erdélyi úticélok mellett talán az egyetlen, ahol a már minden vasutat bejárt utazók számára is izgalmas, sőt, meglepő tud lenni már maga az odavezető vonatozás is.

Mariborba néha jár közvetlen vonat is, néha a ljubljanai vonatról kell átszállni Pragerskóban. Korábban napi két összeköttetés volt a városok között, de valamiért ez napi egyre silányult, pedig igaziból nemzetközi fronton is az ütemes menetrend lehet a megoldás, még ha csak négy órás ütemmel is. A Citadella nemzetközi gyorsvonat Budapesten a Déli pályaudvarról indul, a Déli Vasút korábbi budai indóházából, ami régen sokkal elegánsabban nézett ki, mint manapság:

433 210 a Déli pályaudvaron
Az irodaház márványburkolatát lebontották, újjáépíteni nem tervezik, hanem majd elrohad magától az amúgy építészetileg értékes épület. Ezzel az albummal új címkéket vezettem be a V43-asok megkülönböztetésére, mert sajnos a régi V43-asokat mind egy kalap alá veszi a kereső, ha pályaszám szerint keresünk (ez nem a kereső, hanem a régi pályaszámrendszer hibája). Úgyhogy íme, a Cirmos-Szili címkéjű képek gyűjteménye:      fotó

A Velencei-tó és a Dinnyési-fertő még talán sokaknak ismerős, de Székesfehérvár után a Magyar Nyugodti Vasút vonalára fordulva elkezd változni a táj. Inotánál néhány kanyarral a Bakony dombjai közé érünk, az erőmű mellett előretekintve látszik Várpalota, Pétfürdő és a hozzájuk kötődő ipari üzemek is. Várpalota a hardcore vasútbarátok számára is speciális, mivel ott van az egyetlen személyvonatokkal is járt Domino 67 típusú biztosító berendezés. A Domino berendezések a svájci Integra licenciája alapján épültek Magyarországon, a legelterjedtebb a Domino 55 típus volt, amely csak a vonatközlekedést szabályozta, a Domino 67 ennek továbbfejlesztése volt, mivel a kocsirendezéseket és körüljárásokat is magába foglaló tolatóvágányutakat is kezelte és jelzőkkel biztosította. Mindkét típus ugynevezett koordinátaelves berendezés: a lehetséges, beállítható vágányutakat egy fix elzárási táblázatban rögzítették. Várpalota specialitása, hogy a tolatásjelzők a bejáró vonatok vágányútján is fehér fénnyel jeleztek, ez a későbbi tolatóvágányutas biztosító berendezéseknél nem így volt.

A Domino 70 nyomvonalterves (spur-plan) berendezés pár évvel később, Dunakeszi állomáson jelent meg először, és fix táblák helyett a vágányrajz alapján tette lehetővé a vágányutak beállítását.

Innen tovább lágy dombok és merész sziklafalak vegyesen uralják a vasútvonal képét. Öskünél elhaladunk a Körtemplom mellett, majd Hajmáskér Monarchia-korabeli laktanyaépületei válnak láhatóvá:

kép

 Veszprémben a várostól távol fekszik a vasútállomás, hajdani a Veszprém - Alsóörs vasút vonatai vitték be az utasokat a mai Veszprém Plaza területére. Innen már komolyan meredekké válik a pálya: a modern mozdonyok megjelenése előtt kötelező volt a nehéz tehervonatoknak az előfogati mozdony segítsége.

 kép

Herend és Szentgál között igazán durvává válik a Bakony hegyvidéki vonalvezetése, a legtöbb mozdony megküzd a szerelvényének fölhúzásával:

kép

Városlőd környékén a patakvölgyet végigjáró, úgynevezett vonalkifejtés jellemzi a vonalszakaszt.

Váoslődnél már ereszkedni kezdünk és Ajka után újra síkvidékivé válik a vasút, előtte azonban még elhaladunk az ipartelep mellett, ahol még egy szű völgybe szorul a pálya:

A MÁV-START 431 176 Ajka-Gyártelep és Kolontár között fotó

A Bakony után megérkezünk Boba állomásra, ahol a Szombathely és a Zalaegerszeg felé menő vonatrészt szétakasztották; ma külön órában van szombathelyi és a bobai deltán át zalaegerszegi vonat. Az itt kezdődő 25-ös számú vasútvonal önmagában is látványos.

Zalaegerszegig legfeljebb a megszűnt Sárvár-Zalabér és a Zalsbér-Batyk - Zalaszentgrót vonalak nyomainak keresése lehet érdekes, Zalalövő után azonban megnézhetjük a vonalat Szlovénia felé levágó delta hídját is.

Zalaegerszegig jellemzően V43-as mozdonyok 2-3 kocsival jelentik a személyvonatot, utána viszont, hiába a felsővezeték végig, utána csak Bézék járnak.

Andráshidánál újra találkozik a tehervonatok által használt deltavágány és a fővonal; innen a Zala folyó völgyében halad a vasút fölfelé. A pályát jobbról és balról dombok határolják, másfelé nem tudna a pálya haladni, de nem is magashegységi a nyomvonal.

Tipikus zalai vonat

Őriszentpéterhez közeledve merész viaduktok és a Zsuzsanna-alagút teszi változatossá a vonalat; ezek mind a Nemzeti Park állatainak szabad mozgását igyekeznek lehetővé tenni, bár sajnos az 1399 méteres völgyhíd alatt sem szeretnek átkelni a vadállatok.

Őriszentpéter Magyarország legkisebb járási székehelye, de magától értetődő InterCity vasúti megálló. Őrihódos faluban sok a magyarul beszélő, de innen Muraszombat felé gyakorlatilag csak a nemzetközi vonatokkal lehet utazni; Muraszombattól az IC-k a Pragerskói deltán át Ljubljanába közlekednek, csak kevés megy a nem túlterhelhető maribori Dráva-hídon át Marburgba.

További képek