Falujáró motorvonat

2024.ápr.27.
Írta: Benbe 1 komment

Reptéri vasút kell! - Nade mi nem?

Meglepett, hogy bárki a kormány közeléből végre helyesen tudta használni a "gyorsvasút" szót, ez ugyanis városon belüli, a buszoknál-villamosoknál gyorsabb, jellemzően vagy jórészt zártpályás közlekedési módot jelöl, ehelyett itthon valamiért sokszor a nagysebességű vasút kifejezés helyett használják. Gyakori formái a gyorsvasutaknak a metrók, HÉV-ek, a tram-train, de Nyugat-Európában mindenféle más variációk is léteznek, mint a gyorsvillamos, premetró, Stadtbahn, vagy a Docklands Light Railwayhez hasonló könnyűvasutak. Ezek között a sikeresek szinte kizárólag azok lettek, amik csak névleg, színezésben, vagy pár apró jellemzőben térnek el a közönséges metróktól vagy vasutaktól (párizsi RER, berlini és hamburgi S-Bahn), és így kellően integrálva is vannak a város szövedékébe, illetve azok, amelyek inkább villamosokon alapulnak, mint a tram-train- és Stadtbahn-megoldások. Azok az ötletek, amelyek metrószerű utazási élményt ígértek nem metrószerűen (mint a DLR magasvasút, amely sokkal olcsóbbnak lett szánva, mint a metró, aztán kénytelenek lettek gyakorlatilag teljesen metróvá fejleszteni, alagutakkal, metrószerűbb járművekkel), többnyire elbuktak. A premetrókat sem tudják se kiköpni, se lenyelni az ilyeneket építő városok; Brüsszelben nagyrészükből metró lett, Bécsben a Gürtelen a mai napig ott vannak a furcsa, metróméretű megállók a villamosoknak a föld alatt, és az U2 nehézmetróvá alakítását is csak úgy élték túl, hogy több százezres, új lakónegyedeket húztak föl, és azokhoz vezették tucatnyi megállós zöldmezős beruházással. A Szentendrei HÉV sem egyhamar válik majd metróvá, de eleve vasútszerű gyorsvasúti megoldásként egészen sikeres.

Tovább

Nincs kifogás, sztrájkolni kell!

Ez ugyan egy vonatos blog, de pedagógusként ezen a felületen tudok a legszélesebb körhöz szólni a hétfői PSZ-PDSZ közös figyelmeztető sztrájk kapcsán. A véleményem, amit alant próbálok alátámasztani, hogy minden pedagógusnak sztrájkolnia kell. Hogy miért, az egyértelmű: a bérek, a tantervi kötöttségek, a túlzott felügyelet, az iskolák pénztelensége vállalhatlanok. A poszt arról szól, miért nem jó, ha bárki, aki tehetné, hogy sztrájkol, nem teszi.

Az értelmetlen szabályokról

Sok kifogást hallok, hogy ki miért nem csatlakozik a sztrájkhoz. Mivel a pedagógusok intelligens, értelmiségi emberek, nem gondolom, hogy ne lennének jogosak a mostani sztrájk tervével kapcsolatos kritikák, vagy éppen félelmek. Viszont azt gondolom, hogy a nagyobb kép miatt ezek nem relevánsak, ezért a kisebb vagy nagyobb részletekkel kapcsolatos kifogásokat hátra kell hagyni, és csatlakozni kell!

Az első felvetődő kifogás szinte mindig az, hogy miért csak két órás, figyelmeztető a sztrájk. A rövid válasz, hogy mert ez a törvény. A hosszú, hogy mert ez eléggé logikus is, és nem a jelenlegi magyar sztrájktörvény sajátja, hanem többnyire mindig így volt. Ennek oka, hogy a sztrájkban nem csak a munkáltató és a munkavállaló érintettek, hanem harmadik felek is: ügyfelek, akik igénybeveszik a szolgáltatást, vagy árukat adnak el a cégnek, vagy vásárolnak a cégtől. Az a szabály, hogy a határozatlan idejű sztrájkot tárgyalások és két órás (figyelmeztető) sztrájk kell megelőzze, elsősorban a harmadik, vétlen felet érinti.

Képzeljük el, hogy egy gyárnak, ahol a tulajdonos, a főnökök, és mindenki más tök jól végzi a dolgát, azért kell leállnia, és fizetés nélküli szabadságra küldenie az amúgy elégedett dolgozóit, mert egy beszállító sztrájkol, és így nem tudnak miből gyártani! Ennek a harmadik félnek is vannak jogai, ezt a jogszabálynak tükröznie kell. A régi szóhasználattal tőkések érdeke is ez persze, hiszen így megőrizhetik a meglévő szerződéseiket. De az amúgy sztrájkloni akaróknak is érdeke ez, mivel szolidaritást mutathatnak a másik gyár elégedett dolgozói felé, akik később, ha nekik lesz problémájuk, számíthatnak a most sztrájkra készülők támogatására. Tehát az, hogy a sztrájk nem azonnal lehetetleníti el az ellátási láncot, az a munkáltató, a munkavállaló és a harmadik feleknek is érdeke egyszerre. Tehát aki amiatt nem akar részt venni hétfőn a sztrájkban, mert szerinte a két óra kevés, az ezt a rég fennálló közös szolidaritást tiporja el! És így persze nehéz támogatókat szerezni, pedig ha mi kiállunk valakiért, később ők is kiállhatnak értünk.

img20220127195719.jpg

Szintén gyakori kifogás, hogy nem kapunk fizetést a sztrájk idejére. Hát végülis nem is dolgozunk, nem? Persze a pedagógusnak később be kell pótolnia, de a sztrájk célja részben az is, hogy megértsék, az iskola nem nyolctól négyig munkahely, nem is a három műszakos ládagyár, hanem máshogy működik. Sajnos a rekordrövid sztrájktörvény ezen felfogásából következik, hogy bár normál esetben csak heti 22 órát töltünk az iskolában (a többiben otthon dolgozunk), és csak adott helyzetekben, igazgatói utasításra vagyunk legfeljebb 32 órát bent (a többiben mindenképp otthon dolgozunk), a ládagyári analógia miatt sztrájk alatt napi 8 órát kell bent lennünk. De ez tulajdonképpen érthető, az nem sztrájk, ha munka helyett mást csinálsz, az a sztrájk, ha bent vagy, de nem dolgozol.

A kifogás attól még jogos, ezen a jövőben változtatni kell! Most viszont nincs választás, akár van órád, akár nem, be kell jönni és sztrájkolni kell! A fizetés? Nos, ilyenkor levonják. De mi a helyzet, ha a kormány által követeltek szerint a még elégséges szolgáltatások a tanórák konkrét megtartását jelentik? Ilyenkor viszont teljes fizetés jár! A Sztrájktörvény szerint ugyanis a kiesett munkaidőt kell levonni a fizetésből. Ha te dolgoztál, mert azt rendelték el, hogy sztrájk alatt dolgozz, arra az időre jár a bér. Hiszen nem esett ki, ledolgoztad.

Ha végre normális (például a német és cseh heti 17 óra) megtartott óránk lenne, nem 26+, akkor pedig nem 40 helyett heti 60 óránk menne bele a munkába, és ki is jönne a matek egy sztrájk alatt is.

Fontos a matek

Ha nem akarsz sztrájkolni, az szíved joga. Csak ne felejtsd el, hogy mindegy, hogy milyen kifogással teszed ezt (akár érthető, akár nem érthető a kifogás), a nagyközönség előtt a pedagógusok helyzete akkor fog javulni, ha a sztrájkoló pedagógusok / összes pedagógusok arány magas lesz. Semmi más nem fog számítani az átlag választópolgárnak, és emiatt ezt az egy számot fogja az EMMI csak kommunikálni a sztrájk értékelésekor. De gondoljunk bele, az összes pedagóusok számában rengeteg olyan pedagógus is beletartozik, aki nem is tud sztrájkolni. Közéjük tartozik:

  • az óraadó, aki a ténylegesen megtartott órák után kap fizetést, tehát ha nem tartja meg, nem volt óra, amit levonhatnak, így nem sztrájkolt;
  • a GYES-en lévő;
  • a betöltetlen státuszok;
  • azok az oltatlanok, akiket fölfüggesztettek, de csak egy év múlva fognak kirúgni;
  • a hosszú gyakorlatát töltő egyetemista, aki külön szerződés alapján is tart órákat;
  • a fölmondási idejüket töltő, tanórák nélküli nyugdíjasok;

Ez azt jelenti, hogy ha ők a bázis, és mindenki, aki tud, sztrájkol, akkor kb. 70%-os arány jön ki. Mindenki, aki nem sztrájkol, ezt az arányt rontja tovább.

Két órás vs. határozatlan

Sokan mondják, hogy a két órás bohózatban nem vesznek részt, bezzeg a határozatlanban majd nagyon. Azonban a pedagógusok és a határozatlan sztrájk esete olyan mint 1552 és Eger ostroma. Ha a két órás sztrájk azt mutatná, hogy aki tud, az sztrájkol is, az elrettentő erővel bírna. Attól megfutamodhatna a kormányzat. A határozatlan sztrájk viszont nincs győzelemre kárhoztatva, mivel idővel elfogy az étel sokaknál, egyre kevesebben engedhetik majd meg maguknak, és az EMMI-nek más sem kell, mint hogy megmutathassa, egyre fogynak a sztrájkolók.

Tehát véleményem szerint a két órás sztrájkban kell minél nagyobb erőst mutatni, ez az egyetlen út a sikerhez.

Nem minden vakcina ér vakcinaútlevelet

Csütörtökön kezdődik egy EU csúcstalálkozó, ahol a mindenkit egyre inkább zavaró vakcinahiány mellett a vakcinaútlevél, az egyéni (kvázi turisztikai) beutazási korlátozások, illetve az azokkal kapcsolatos, de attól független karanténkötelezettségek is témák lesznek. A vakcinahiány főleg azért gond, mert azt, aki több forrásból tájékozódik, tudhatta, hogy szerződés szerint márciustól pörög föl a szállítás, de most már úgy tűnik, akkor sem igazán, és ez már a visszafogottabb EU-politikájú országokat is zavarja.

Ami az átlagembert is zavarja, az az, hogy miközben igen széles, kivételezett rétegek akár turizmus céljából is szabadon utazhatnak, csak megfelelő papír, vagy a hatóságok zavaros döntései kellenek hozzá, hiszen például karácsonykor, amikor a brit mutánsról már tudtunk, tízezrek térhettek haza Londonból családlátogatásra karantén nélkül, miközben ugyanez a magyar-szlovák határ mentén élők számára csaknem lehetetlen. A vírus tehát utazik, behurcoljuk, és ezen ez a nem-határzár nem segít. Mindegy ugyanis, hány szálon hozzák be, hiszen kontaktkutatás nincs, így egy kicsit is jobb R-számú variáns villámgyorsan elterjed, lásd a brit-cseh-szlovák helyzetet.

48.jpg

Hová vonatozhatunk mostanában?

Tovább

Kis hó, nagy baj a Bükkben

86.jpg

Hétfőn síszünetünk volt, ami szerencsésen egybeesett azzal, hogy a legtöbb időjárás-oldal komoly havazást ígért az Északi-középhegységbe. Végül ennek vasúti pálya magasságában látható jele csak a 87-es Eger-Szilvásvárad vasútvonalon volt, de a Mátra is jól nézett ki az M3-as autópályáról nézve. Az Időkép olyan mennyiségű havat jósolt Szilvásvárad környékére, hogy a hatályos utasítások szerint már mozdonyos előfogatot kellett volna kapnia az egyébként szóló bézés vonatnak, ami a kiherélt menetrendű, de csodaszép vonalon végre valami izgalmas témának ígérkezett.

Tovább

Fotósvonat Csömödéren

Fotósvonatot sok célból szervezhetünk, de legtöbbször azért, mert az adott vasútvonalon vagy az adott járműveket egyébként nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem, vagy csak nagy nehézségek (és információt szolgáltató kapcsolatok) árán lehetne fényképezni. A létszám lehet egy tucat ember, vagy akár több száz is, a program pedig egy más forgalommal is rendelkező vonalon lehet nagyon kötött, szünetelő szolgáltatású (a világért sem bezárt) vonalakon pedig akár viszonylag szabad is.

A személyszállító és a teherszállító különvonat egymás mellett. A kapacitást messze nagyobb volt a létszámnál, nyilván a fertőzésveszély csökkentése miatt.

A Csömödéri Erdei Vasútra (ami leánykorában az Állami jelzőt is viselte) azért szerveztünk vonatot, mert az évi több százezer köbméter fát megmozgató vasútüzem tehervonatait nehéz elcsípni, így ráadásul nem csak tehervonatot fotózhattak a résztvevők, de utazhattak is egy olyan szárnyvonalon, amelyen normális esetben csak teherforgalom van. A 109 km hosszú hálózat java része ilyen, személyforgalom csak a Lenti-Csömödér-Kistolmács fővonalon van.

Tovább

A legöregebb villanymozdonnyal a Pokolvölgybe

Alsó-Ausztriában járunk, a Semmering-hágó, illetve az oda vezető vasútvonal tövénél, Payerbach faluban. A falu hangulatát a völgy mélyén zubogó Schwarza folyó, illetve a falu látképét magasan uraló, kétvágányú Schwarza-viadukt határozzák meg. Az állomásról a stájerországi Mürzzuschlagba, a Semmering déli rámpájának végére személyvonattal, Graz vagy Klagenfurt felé Railjet vonatokkal utazhatunk, az állomás nyugati sarkában azonban kisvasúti átrakó nyomai és egy szerény, 760 mm nyomközű, villamosított állomás (Payerbach Lokalbahnhof) bújik meg. Ez a nagyjából 5 km hosszú Höllentalbahn kiindulópontja.

61.jpg

Tovább

Retró hétvégék 2020-ban

Idén is rendezett Retró-hétvégéket a MÁV-START és a MÁV-Nosztalgia a Balaton északi partján vezető vasútvonalon. A kisegítésként érkezett, retró-festésű de napi használatban lévő, valamint a nosztalgiaforgalmú gépek egy kicsit segítettek a székesfehérvári fűtőháznak is levegőt venni, mivel a remotorizált 418.3 sorozatú dízelmozdonyok üzemkészsége egyre gyatrább.

Fontos hangsúlyoznom, hogy ez nem amiatt van, mert ezek dízelmozdonyok! Továbbra sem értek egyet azzal, hogy ennyire sok pénzért, fontosabb (egész évben túlterhelt) vonalakat megelőzve villamosítanak, pályafelújítás nélkül, jelentősen csökkentve az állomási kapacitásokat, és persze súlyos problémákat hozva a vonal menetrendjébe azzal, hogy egy arra alkalmatlan állomáson, Balatonfüreden kell majd a gépcseréket megoldani. Utóbbi helyen most komoly beruházással épül egy csonkavágány a gépcseréket segítendő, ami a tolatásokat nem igazán támogató biztosító-berendezés drága átépítésével is jár. Mindezt egy pár éves átmeneti helyzetre, ha igaz (téteket lehet tenni).

Nade nézzük akkor a retrót!

A MÁV Nosztalgia kft. M61 020 Révfülöp és Szepezdfürdő között fotó

Az első szombaton az M61,020 pályaszámú NoHAB jött először szembe, a kevéssé attraktív vonatösszeállítás ellenére érdekes a szerelvény, hiszen ott a villamos fűtőkocsi (VFK) is benne. A kép Szepezdfürdőnél készült.

Tovább

A közelmúlt albumai a benbe.hu-n

Időről-időre közzéteszem itt is a honlapomon, a benbe.hu-n publikált túrabeszámolóimat. Ezeken vonattal vagy autóval megyünk, fotózunk, és új tájakat fedezünk föl. Lássuk, merre jártunk mostanában:

RhB - Hauenstein - Jura

Svájcban, ahol körbejártuk dél-kelettől észak-nyugatig a középhegységeket, és imádtuk.

Semmering- és Steyrtal-nosztalgiavonatok

Ausztriában, ahol a Semmeringen és a Steyrtal-kisvasúton fotóztunk nosztalgiavonatokat.

142 - Nurmi futása

Az Alföldön, ahol gőzöst kaptunk el a lajosmizsei vonal jubileumán.

Visó igavonói

Kárpátalja Romániához tartozó részén, ahol a felsővisói kisvasút különböző gőzmozdonyait, dízelmozdonyait és motorkocsijait ismertük meg - és a Ford Transitot, ami sínalkalmasságit szerzett...

A Waldenburgerbahn

Megint Svájcban, ahol az egyetlen, 750 mm-es kisvasútra látogattunk, mielőtt átépítették 1000 mm-esre, hogy kompatibilis legyen a bázeli villamosokkal.

EMU.89, a nosztalgia<br />Tátrai Villamos

A Felvidéken, ahol a Tátrai Villamos Vasút csehszlovák nosztalgiavonatát kaptuk el. Nekem ez sajnos élesben korábban kimaradt, így örültem, hogy sikerült bepótolnom a nosztalgiaüzemben.

Fotósvonat Balatonfenyvesen

A Balaton partján, ahol a somogyszentpáli vonalon fotóztunk tehervonatot frenetikus, MÁV-START szervezéssel.

Mocanita Moldovita

Bukovinában, ahol a kisvasút végállomásán firssen, faszénen sütött micset ehettünk csípős mustárral.

Szarvaskő

A Bükkben, ahol olyan helyeken lehet vonatokat fotózni, mint sehol másutt Magyarországon.

Bayern, München

Bajorországban, Münchenben, ahol a közösségi közlekedést fotóztam, de jópár sörre és az Allianz Aréna megtekintésére is volt idő. Meg persze egy újabb látogatásra az örök kedvenc Technisches Museum-ban!

 

Új S-Bahn járhat hamarosan Berlinben

1998-ban jártam először Berlinben, akkor a Gyermekvasút szakmai versenyén elért hatodik helyezésem miatt. Később a szüleimmel is nyaraltunk ott, ez a kétezres évek legelején volt. Jó fotóim sajnos egyik alkalommal sem születtek, ezért eddig a legalaposabb olvasóim sem sejthették egyáltalán, hogy jártam már ott. Pedig igen, és mint az első külföldi vasútbarát utam színhelye, fontos is számomra a város a mai napig.

Nemrég újra elutaztam, egy hétvégét töltöttem ott, így már három különböző közlekedési eszközzel is jártam a városban (először vonattal, aztán autóval, ezúttal pedig repülőgéppel mentem), és egyfelől óriási változást tapasztaltam, másfelől viszont igaziból nem változott semmi. Éppen ezért ideje volt, hogy új járműtípust szerezzen be a városi gyorsvasutat üzemeltető S-Bahn Berlin GmbH.

Tovább
Címkék: Berlin, Stadler, S-Bahn

Búcsúzik a második Tátrai Fogas

De csak felújítás miatt.

A Csorba és Csorba-tó közötti "Zubačka" 1970-ben épült a csorbatavi Északisí Világbajnokságra, és azóta is a svájci Schweizerische Locomotive und Machinenfabrik Winterthur (SLM) és a Brown, Boveri & Cie, Baden (BBC) által gyártott fogaskerekű motorvonatok járnak rajta. Az ötven éves járművek testvérei ugyan még Svájcban is közlekednek, de már csak kisegítésként, így a Felvidéken is időszarű lett a cseréjük.

kép

Csorba állomást hagyja el a motorkocsi

Tovább
süti beállítások módosítása