Falujáró motorvonat

2020.jún.04.
Írta: Benbe 8 komment

Határon túl ragadt vasutak

100 évvel ezelőtt az Osztrák-magyar Monarchiát, és azon belül a Magyar Királyságot megfosztották rengeteg területétől, gyönyörű tájaktól, természeti kincsektől és ipartól, valamint az ezek miatt épített vasutaktól. A határon túl rekedt magyarok számára épp akkora sokk az ország szétszakítása a mai napig, mint a csonkaországban maradtaké. A környező országokban a legtöbb területen ma már alig hallani magyar szót, csak néhány tömbben lehet magyar többséget találni, amit azt is jelenti, hogy az ország által hősiesen fölépített vasutak ma kevés magyar életének a részei. Néhány, a trianoni békediktátum által a magyar határon túlra száműzött, valamilyen szempontból emblematikus vasútvonal mai helyzetéről fogok most pár szóval és képpel beszámolni.

A Székely körvasút

A Székelyföld városait összekötő pálya csak későn, 1909-ben készült el teljes egészében, mégis az Erdélyben betöltött, ütőérszerű szerepe és a pünkösdi zarándoklatok miatt talán a legtöbb magyar számára ez a határon túl ragadt vasútvonal lehet ismerős. A Maros völgyén át Gyergyót és Csíkot föltáró pálya Székelykocsárd - Marosvásárhely - Déda - Gyergyószentmiklós - Csíkszereda - Brassó útvonalon vezet, forgalmának jelentős részét teszi ki az anyaországgal kapcsolatot teremtő, Kolozsvár felől Dédán becsatlakozó, Corona és Hargita nemzetközi vonatok utasforgalma.

A CFR Calatori 40 0369-5 sorozatú ASEA-licencia mozdony a Hargita InterCityvel Csíkszentdomokos és Marosfő között fotó

Csíkszentdomonkosnál kanyarog a Hargita IC

Tovább

Ma van a Múzeumvasutak Napja

Legalábbis mondhatnánk, bár hivatalos ENSZ Világnapjuk nincs, de ma 69 éve történt meg először, hogy egy civilekből álló csoport átvett egy felszedésre ítélt vasútvonalat azzal a céllal, hogy megőrizze, felújítsa, és a múzeális műszaki értékeket hű módon bemutassa.

no_2_dolgoch.jpg

A felső végállomás
Forrás: Wikipedia (Peter Trimming from Croydon, England - No.2 'Dolgoch'), CC BY 2.0

Tovább

Újraindul néhány turisztikai célú erdei vasút

Frissítés (2020.05.17.):

A poszt megjelenése óta bejelentették elindulásukat az alábbi kisvasutak is:

  • Szob-Bezinavölgyi
  • Hortobágyi
  • Gemenci
  • Debreceni vidámparki
  • Kemencei (Kemence és Godóvár között, sűrített menetrenddel a pályafelújítás miatt)
  • Mesztegnyői

A pontos menetrendről és közlekedési napokról utazás előtt ajánlott tájékozódni, hiszen a legtöbb vonal nem minden szoksásos üzemnapon, esetleg nem a teljes vonalon vagy a szokásos menetrend szerint közlekedik!

Továbbra sem közlekednek:

  • Debreceni Zsuzsi
  • Királyréti (ezeken a vonalakon felújítás miatt egyébként is vágányzárak lehetnek érvényben)
  • Vál-völgyi (Felcsúti)
  • Csömödéri
  • Nagycenki

Nincs információnk a közlekedésről (tehát valószínűleg nem közlekednek):

  • Kaszó

Az eredeti poszt:

Eddig csak a hivatásforgalmat is ellátó MÁV-START Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút személyszállító-, illetve az erdészeti szállításokat végző Csömödéri Erdei Vasút tehervonatai közlekedtek a járványügyi helyzetre való tekintettel, most azonban öthat kisvasút újraindulását jelentették be az üzemeltető erdőgazdaságok.

45.jpg

Tovább

Vonatozzunk virtuálisan: Budapestről Marburgba

Ha Budapestről vonatos városlátogatásra indul a turista, legtöbbször Bécs, Pozsony, Kassa, esetleg Zágráb jut az eszébe. Ezek a városok (és szerintem a történelmi részeit tekintve kevésbé, a bulinegyedeket és gasztronómiáját tekintve inkább izgalmas Belgrád is) napokig leköthetik a turistákat, miközben Maribor a síszezonon kívül önmagában talán nem. Viszont az erdélyi úticélok mellett talán az egyetlen, ahol a már minden vasutat bejárt utazók számára is izgalmas, sőt, meglepő tud lenni már maga az odavezető vonatozás is.

Mariborba néha jár közvetlen vonat is, néha a ljubljanai vonatról kell átszállni Pragerskóban. Korábban napi két összeköttetés volt a városok között, de valamiért ez napi egyre silányult, pedig igaziból nemzetközi fronton is az ütemes menetrend lehet a megoldás, még ha csak négy órás ütemmel is. A Citadella nemzetközi gyorsvonat Budapesten a Déli pályaudvarról indul, a Déli Vasút korábbi budai indóházából, ami régen sokkal elegánsabban nézett ki, mint manapság:

433 210 a Déli pályaudvaron
Az irodaház márványburkolatát lebontották, újjáépíteni nem tervezik, hanem majd elrohad magától az amúgy építészetileg értékes épület. Ezzel az albummal új címkéket vezettem be a V43-asok megkülönböztetésére, mert sajnos a régi V43-asokat mind egy kalap alá veszi a kereső, ha pályaszám szerint keresünk (ez nem a kereső, hanem a régi pályaszámrendszer hibája). Úgyhogy íme, a Cirmos-Szili címkéjű képek gyűjteménye:      fotó

A Velencei-tó és a Dinnyési-fertő még talán sokaknak ismerős, de Székesfehérvár után a Magyar Nyugodti Vasút vonalára fordulva elkezd változni a táj. Inotánál néhány kanyarral a Bakony dombjai közé érünk, az erőmű mellett előretekintve látszik Várpalota, Pétfürdő és a hozzájuk kötődő ipari üzemek is. Várpalota a hardcore vasútbarátok számára is speciális, mivel ott van az egyetlen személyvonatokkal is járt Domino 67 típusú biztosító berendezés. A Domino berendezések a svájci Integra licenciája alapján épültek Magyarországon, a legelterjedtebb a Domino 55 típus volt, amely csak a vonatközlekedést szabályozta, a Domino 67 ennek továbbfejlesztése volt, mivel a kocsirendezéseket és körüljárásokat is magába foglaló tolatóvágányutakat is kezelte és jelzőkkel biztosította. Mindkét típus ugynevezett koordinátaelves berendezés: a lehetséges, beállítható vágányutakat egy fix elzárási táblázatban rögzítették. Várpalota specialitása, hogy a tolatásjelzők a bejáró vonatok vágányútján is fehér fénnyel jeleztek, ez a későbbi tolatóvágányutas biztosító berendezéseknél nem így volt.

A Domino 70 nyomvonalterves (spur-plan) berendezés pár évvel később, Dunakeszi állomáson jelent meg először, és fix táblák helyett a vágányrajz alapján tette lehetővé a vágányutak beállítását.

Innen tovább lágy dombok és merész sziklafalak vegyesen uralják a vasútvonal képét. Öskünél elhaladunk a Körtemplom mellett, majd Hajmáskér Monarchia-korabeli laktanyaépületei válnak láhatóvá:

kép

 Veszprémben a várostól távol fekszik a vasútállomás, hajdani a Veszprém - Alsóörs vasút vonatai vitték be az utasokat a mai Veszprém Plaza területére. Innen már komolyan meredekké válik a pálya: a modern mozdonyok megjelenése előtt kötelező volt a nehéz tehervonatoknak az előfogati mozdony segítsége.

 kép

Herend és Szentgál között igazán durvává válik a Bakony hegyvidéki vonalvezetése, a legtöbb mozdony megküzd a szerelvényének fölhúzásával:

kép

Városlőd környékén a patakvölgyet végigjáró, úgynevezett vonalkifejtés jellemzi a vonalszakaszt.

Váoslődnél már ereszkedni kezdünk és Ajka után újra síkvidékivé válik a vasút, előtte azonban még elhaladunk az ipartelep mellett, ahol még egy szű völgybe szorul a pálya:

A MÁV-START 431 176 Ajka-Gyártelep és Kolontár között fotó

A Bakony után megérkezünk Boba állomásra, ahol a Szombathely és a Zalaegerszeg felé menő vonatrészt szétakasztották; ma külön órában van szombathelyi és a bobai deltán át zalaegerszegi vonat. Az itt kezdődő 25-ös számú vasútvonal önmagában is látványos.

Zalaegerszegig legfeljebb a megszűnt Sárvár-Zalabér és a Zalsbér-Batyk - Zalaszentgrót vonalak nyomainak keresése lehet érdekes, Zalalövő után azonban megnézhetjük a vonalat Szlovénia felé levágó delta hídját is.

Zalaegerszegig jellemzően V43-as mozdonyok 2-3 kocsival jelentik a személyvonatot, utána viszont, hiába a felsővezeték végig, utána csak Bézék járnak.

Andráshidánál újra találkozik a tehervonatok által használt deltavágány és a fővonal; innen a Zala folyó völgyében halad a vasút fölfelé. A pályát jobbról és balról dombok határolják, másfelé nem tudna a pálya haladni, de nem is magashegységi a nyomvonal.

Tipikus zalai vonat

Őriszentpéterhez közeledve merész viaduktok és a Zsuzsanna-alagút teszi változatossá a vonalat; ezek mind a Nemzeti Park állatainak szabad mozgását igyekeznek lehetővé tenni, bár sajnos az 1399 méteres völgyhíd alatt sem szeretnek átkelni a vadállatok.

Őriszentpéter Magyarország legkisebb járási székehelye, de magától értetődő InterCity vasúti megálló. Őrihódos faluban sok a magyarul beszélő, de innen Muraszombat felé gyakorlatilag csak a nemzetközi vonatokkal lehet utazni; Muraszombattól az IC-k a Pragerskói deltán át Ljubljanába közlekednek, csak kevés megy a nem túlterhelhető maribori Dráva-hídon át Marburgba.

További képek

Áprilisi tréfa volt, mégis megcsinálják

Avagy közlekedési témában nem tudok akkora marhaságot írni, hogy később ne váljon valóra.

Régi hagyomány a blogon, hogy április elsején távolról nézve is meghökkentő, közelről nézve hihetetlen kitalációkat posztolok, figyelve a reakciókat, és bizony eddig minden alkalommal sikere volt a posztnak, sokan kérdőjelezték meg saját józan ítélőképességüket. Két éve, több más marhaság, például a végállomásokon sem megálló Kör-InterCity ötlete mellett arról írtam, hogy a Felcsút - Bicske - Etyek kisvasútra a hivatásforgalom beindításához az Akadémia megvásárolja a Basel-Landschaft kanton által eladásra kínált motorkocsikat. Ezekre azért nincs szükség, mert a Waldenburgerbahnt, amely Svájc egyetlen, 750 mm-es, tehát nagyjából a Közép-Európai szabványoknak megfelelő kisvasútja volt, átépítik a jellemzőbb 1000 mm nyomtávra. Ez az ötletem olyannyira beleillett annak az évnek a közbeszédébe, hogy komoly szakmai érvekkel kezdték támadni, pedig az egész őrületes kitaláció volt.

Idén alkotó válságban és időhiányban szenvedtem, ezért hasonló témával, a villamossal való összekötés helyett kisvasúttá átépülő, és a Gyermekvasútba integrálódó 60-as villamosról írtam, ahová a végig közlekedő szerelvények a szintén svájci Wengernalpbahn 800 mm nyomközű fogaskerekű vasút 60 éves szerelvényeinek átépítésével valósulhatnának meg. Érvként azt is leírtam, hogy a hazai szabvány 760 mm-re a Felsővisói Erdei Vasút eléggé Mad Max-szerű járműparkjába is sikerrel integrálták (az egyik ablakon át például kályhacsövet vezettek ki, hiszen Visón felsővezeték híján villamosfűtés sincs). A gányolásról képet is tettem a cikkbe.

Projekt revitalizovanej ČHŽ už má i svoje logoHát ezek után rettenetesen meglepődtem, mikor április 7-én egy mértékadó felvidéki hírportál egy cikke jött szembe, aznapi dátummal, hogy a Waldenburgerbahn összes villamos motorvonatát megvásárolja a Breznó közelében működő Feketegarami Erdei Vasút (Čiernohronská Železnica, ČHZ). Azóta jópár cikket találtam róla, és a kisvasút saját oldalán is részletes leírások, látványtervek, projektdokumentáció található, tehát minden bizonnyal ez a valóság. A projekt neve Čiernohronská Elektrická Železnica (ČHEŽ), vagyis Feketegarami Villamos Vasút, ami szépen beillik a sorba a Trencianská Elektrická Železnica (Hőlak-Trencsénteplici Villamos HÉV, TREŽ) és a Tatranská Elektrická Železnica (Tátrai Villamos HÉV Poprád - Csorbató és Ótátrafüred - Tátralomnic között, TEŽ) vasutak rövidítései mellé. Az új vasút logójában a lágyságot jelző ékezetek, a mäkčeňek áramszedőket mintáznak.

Tovább

Utazzunk vonattal képzeletben - honnan jut a hal a böjti asztalra?

A Diósjenő-Romhány vonalat bemutató cikk óta nem változott a helyzet, ha nem munka vagy bevásárlás miatt kell, akkor semmi okunk kimozdulni otthonról.

Aki kisvasútbarát, az persze nehezen bírja kisvasutazás nélkül, nekem is állandó programom volt évtizedek óta a tavaszi szünet-beli kisvasútlátogatás, most azonban ezt is virtuálisan kell megtenni. Ha gyorsan elérjük a vírus tetőzését, akkor hamar újraindulhat - megfelelő óvintézkedések mellett - a gazdaság, tehát aki a munkanélküliség miatt aggódik, az is azzal teszi a legjobbat, ha otthon marad, és nem próbálja ezredmagával meglátogatni a "kihalt" kirándulóhelyeket.

66.jpg

Nade hova utazzunk virtuálisan? Nekem egy rendkívül különleges kisvasút jutott eszembe, a 600 mm nyomközű és részben a nagysebességű vasutakat idézően ágyazat nélküli vasbeton felépítménnyel megépített Fehér-tavi halastavi kiszolgálóvasút. 

Tovább

Utazzunk vonattal képzeletben - irány Romhány!

Mivel most javasolt mindenkinek, amennyit csak lehet, otthon maradni, így a valódi örömvonatozás szóba sem jöhet. Ezért új sorozatba kezdek, amelyben rövid, képzeletbeli - a valóságosnál sokkal gyorsabb - vonatozásokra invitálom a kedves olvasókat. Az első alkalommal a menetrendkönyvben 76-os sorszámmal szerepelt, Diósjenő-Romhány vasútvonalra látogatunk.

Ennek a cikknek a kapcsán senkiben nem fog föltámadni a vágy, hogy azonnal hátizsákot vegyen, és elmenjen vonatozni, a vasúton ugyanis 2007. március 3. óta szünetel a személyszállítás. Tehervonatot ugyanazon év decemberében fotóztam ott utoljára, egy trains.hu szervezésű különvonattal pedig 2009-ben járt ott utoljára rendes vasúti jármű.

Az utazás a Börzsöny lábánál fekvő Diósjenőn kezdődik 

Tovább

Megáll-e a vád, megáll-e a metró?

Néhány dolog a Pillangó utcai Alstom-ütközéssel kapcsolatban

Az ügyészség letöltendő börtönbüntetést javasol a Pillangó utcai metró-ütközésben érintett, hátulról érkezett metró járművezetőjével és a szolgálatban lévő KFM diszpécserrel szemben. A javaslat alapja a közlekedési szakértő azon megállapítása, hogyha az alkalmazott sebességnél jóval lassabban, 28 km/h-val halad a hátulról érkező, Alstom Metropolis típusú metrószerelvény, akkor az ütközés elkerülhető.

169p.jpg

Tovább

Csapdába esett utasok

A hétvégén egy gyakorló mozdonyvezető tett ki egy fényképet, amint a Keleti pályaudvaron, a csarnok helyett a vágány elején megállt vonatról azonnal el kezdenek leszállni az utasok. A megállás oka az éberségi vagy a vonatbefolyásoló berendezések pillanatnyi üzemzavara volt, az utasok pedig azonnal a vésznyitóhoz nyúltak, amint látták, hogy peron már van a vonat mellett.

Ez természetesen egyrészt balesetveszélyes, másrészt addig, amíg ki nem ürült a szerelvény, a vonat blokkolhatja más vonatok vágányútját és késéseket okozhat. Ha ennyi, jól látható racionális érv szól ez ellen a magatartás ellen, ráadásul ez tilos (és büntethető is), akkor mégis, miért csinálják az utasok?

Tovább
süti beállítások módosítása